Budapest, Kartács utca 13.
Hogyan éltek a Terézváros kültelki részén? - merült fel a kérdés. És máris ott a válasz újabb, kétkedő kérdés formájában: Egyáltalán, megismerhető-e a hétköznapi élet kétszáz év elmúltával?
Bővebben:
Bevallom őszintén, én is kételkedtem, amikor nekiláttam a Fővárosi Levéltár pesti hagyatéki mutatóinak áttekintéséhez. De az 1814-1831-ig terjedő időszakból származó hagyatéki leltárakat tartalmazó 391. számú kötet eloszlatta aggodalmaimat. Pest, 1819. május 3-i keltezéssel Csink Katalin személyi tárgyainak leltára és árverési jegyzőkönyve: 1 merítőkanál, 1 üst, 1 ernyő, 1 fazék, 1 villa, 3 kanál, 1 kávédaráló, 1 kékfestett szoknya, 1 kékfestett vászonterítő, 1 fehér pikészoknya, 1 öreg asztal. A tételek felsorolása közben feltárul előttünk a kültelkiek hétköznapi életmódja.
A múlt század elején a kékfestés általános volt. A városi ruhaviselet darabjai között széles elterjedésnek örvendtek a kékfestéssel készült ruhadarabok: ingek, kendők, szoknyák. A terézvárosi kültelki ruhaviselet kimondottan falusias jellegű volt. A nadrágként hordott gatya kendervászonból és gyakran otthoni szövőszéken készült. Ott József terézvárosi 1825. évi hagyatékában 3 gatyanadrág (Gatya-Hose) szerepel, amelyet az árverésen Gefromer József vett meg három forint negyvennégy fillérért, nem lebecsülendő összegért.
Nagyon értékes történeti adat Reittemé személyi tárgyainak leltára, amelyből kitűnik, hogy már ekkor főztek otthon kávét. Az otthoni kávéfőzés alapul szolgált a szatócsboltok kávéméréseinek elterjedéséhez az 1870-es évektől.
A kültelki szegény ember lakásberendezését megismerhetjük a korabeli végrendeletekből. így kezdődik Juhász András 1829. Szent György hava 21-én összeállított testamentuma: „Mivel a Halál bizonyos, az Idő és Óra pedig bizonytalan lenne, azért én még jó és egész eszemnél lévén akartam Vagyonom felül halálomnak esetére következő Rendelést tenni.”
Majd a végrendelet következőképpen folytatódik: „A sárga Nyoszolyát puha fábúl benne levő szalmazsákkal lószőrrel kitömött Matraczczal, alsó Dunyhával négy fehér behúzott Vánkossal, egy felső Dunyhával, fehér Ágyterítővel, két Lepedővel, hozzá tartozandó Paplannal, Fehér Személynek használó téglázó Vasat két acéllal, két alacsony Gyertyatartóval, egy czinből való Szenteltvíztartóval nagy falon függő Tükörrel a feleségemtől megmaradott Ládával minden ellentmondás nélkül elvihesse és teljes hatalommal bírhassa.”
Juhász András lakásának berendezési tárgyait végrendelete szerint az őt hűségesen ápoló asszonynak adta. A régi tárgyak még egy ideig bizonyára tovább szolgálták új tulajdonosukat.